Szent Anna-réti Boldogságos Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője engesztelő kápolna
A XII. kerület erdői évszázadok óta nagy népszerűségnek örvendenek a kikapcsolódásra vágyók körében; Normafa pedig talán már minden budapestinek fogalom, legyen szó pihenésről, kirándulásról, sportolásról vagy piknikezésről.
A közkedvelt kirándulóhelyhez közeli Szent Anna-réten 2023 december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, gyönyörű havas tájban, egy kicsi, de annál látványosabb, letisztult, finom vonalvezetésű kápolnát áldott meg Erdő Péter bíboros, prímás.
Az engesztelő kápolna a Szent Anna-rét szelíd lankái különleges pontján helyezkedik el, ott, ahol a Mária Út nyugat-keleti főága, a Máriazell-Csíksomlyó útvonal és Częstochowát Međugorjével összekötő észak-déli főága találkozik. De itt halad át a Pálos út – Források útja és az El Camino zarándokút hazai szakasza is.
Szent Anna-rétre hosszú idők óta sokan jártak imádkozni, engesztelni. Már a 19. század közepén kis kápolna épült a rét szélére Szent Anna tiszteletére, ám a korábbi kápolnát a kommunizmus évei alatt lerombolták. Ma a korábbi Szent Anna-kápolna utódját véljük felfedezni a réten, amely a Salamin család jóvoltából épült az 1990-es években. Viszont több, mint két emberöltő óta sokak gondolatában, imáiban megfogalmazódott, hogy ezen a helyen engesztelő kápolnát kell létesíteni, a Boldogságos Szűz Mária, a Világ Győzelmes Királynéjának tiszteletére, hogy a békéért való könyörgésünket kézzelfogható módon láthatóvá is tegyük.
Ez a hosszú évtizedes vágy 2018-ban megvalósulni látszott, amikor az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat tervpályázatot hirdetett a miséző- és emlékhely koncepciótervének elkészítésére.
A kiírást rendkívüli szakmai érdeklődés övezete, a 61 pályaműből végül Márkus Péter és Koczka Kristóf koncepciójának megvalósítása mellett döntött a szakmai és egyházi tagokból álló zsűri. Az elkészült erdei kegyhely többféle hitéleti funkciónak is meg tud felelni, zárt állapotban 18 férőhelyes kápolnaként használható, a facsoport felé nyitva 50-100 fő részére, míg a rét felé nyitva akár 1000-1500 fős szabadtéri mise megtartására is lehetőség adódik.
A kis kápolnában a kortárs magyar egyházművészet egyik kiemelkedő alkotását láthatjuk, Lenzsér-Mezei Kata által tervezett oltárkép Szűz Máriát üvegtextil technikával ábrázolja, oldalt angyalokkal körülvéve. A művész neve ismerősen csenghet sokak számára, miután szintén ő tervezte az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ikonikus monstranciáját.
A kápolna berendezésén, felületein izgalmas, modern anyaghasználatot is megfigyelhetünk; a mészkő menzával borított oltár és a bútorzat amerikai fehér tölgyfából készült, az üvegtextil oltárképet Corianból készült keret öleli körbe, de a Máriát közrefogó angyalok ruhája is Corian, míg arcuk hengerelt üvegből, glóriájuk pedig rozsdamentes acélból készült.
Ha arrajártunkkor a kápolna kapuit zárva is találjuk, a kereszt alakú ablakon betekintve meg tudjuk tekinteni a különleges kápolnabelsőt, érkezésünkre a mozgásérzékelős lámpa bevilágítja majd a kicsinyke szakrális teret. Mária ünnepek alkalmával a tervek szerint a kis erdei kegyhely kapui feltárulnak, és az osztás miatt a kápolna tereivel együtt mintegy szárnyas oltárként jelenik meg előttünk a Szűz Mária alkotás.
Bárhogy is érkezünk Szent Anna-rétre, kirándulóként vagy zarándokként, Budapestnek ezen a sajátos, sokak számára fontos lelki metszéspontján, ahol több zarándokút találkozik, álljunk meg egy pillanatra és tekintsünk be a kápolna ablakán Szűz Máriára emelve szemünket!
Máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika és zarándokhely
Szintén városi környezetben, de csendes helyen, hatalmas, árnyas fákkal körülölelve találjuk a Máriaremetei Kisboldogasszony-bazilikát és kegyhelyet. Nemcsak járművel közelíthetjük meg a gyönyörű, rendezett parkkal körbevett templomot, hanem az erdő csendjéből is, a Mária Úton érkezve vagy a kék kereszt turistautat követve.
A kegyhely története a 18. századra nyúlik vissza, amikor Thalwieser Katalin Svájcból Pesthidegkútra telepedett. Az asszony hazájában nagy tisztelője volt einsiedelni Szűz Máriának és magával hozta a Mária-szobor másolatát, amelyet a község határában egy fára függesztett.
A környék népe, utalva a kép svájci bencés kolostorban lévő eredeti csodatévő kegyszobrára Remete Máriának kezdte nevezni.
A kép előtt egyre többen megálltak egy imára, az ima meghallgatásoknak pedig híre ment. Az elbeszélések szerint egy budai asszony visszanyerte szeme világát a kegyképnél, mely után zarándokhellyé kezdett válni e szent hely.
Pesthidegkút akkori földesura, Terstyánszky Ignác is felfigyelt a zarándokok nagy számára, és a kép fölé előbb tetőt, majd kápolnát épített. A mai templomot 1898-ban kezdték építeni a teljesen épen álló kápolna köré, majd a korabeli kápolna falait akkor bontották le, amikor a templom már készen állt.
Az 1899-ben felszentelt templomot Schömer Ferenc és Hauszmann Alajos tervezte neogótikus stílusban. 1928 és 1950 között a szervita atyák gondozták a kegyhelyet. Az ő idejükben a kegytemplomban lévő öreg kőrisfa maradványait elégették és a fahamut belekeverték abba az anyagba, amelyből a jelenlegi fa készült és amelyen a mai napig megtekinthető a kegykép.
II. János Pál pápa 1991-ben a „basilica minor” címet adományozta a kegytemplomnak.
A templom főbúcsúi idején, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén közösségben élhetjük meg a szakrális hely varázslatos légkörét és még a kegyhely saját Mária-énekét is megtanulhatjuk, de szintúgy az Úrnapi virágszőnyeg körmeneten való részvétel is lélekemelő pillanatokkal ajándékozhat meg bennünk.
