Budapesti Szent István Bazilika
Fővárosunk legnagyobb római katolikus templomának számító bazilikát Hild József tervei alapján 1851-ben kezdték építeni a kornak megfelelő klasszicista stílusban. Azonban egy évvel a halálát követően a nem megfelelő minőségű építőanyag-választás és kivitelezési problémák miatt a nagykupola beomlott. Az építkezést Ybl Miklóst folytatta, aki nemcsak a tervezés hibáit javította ki, de a templom egészét a reneszánsz jegyében gondolta újra. A bazilikát 1905-ben szentelték fel, később pedig az uralkodó I. Ferenc József jelenlétében helyezték el a zárókövét.
A XX. század alaposan próbára tette az épületet: előbb Budapest ostroma miatt szenvedett jelentős károkat, később a helyreállító munkálatok közben égett le a kupolája, a 80-as évek elején pedig egy erős vihar sodorta le annak lemezborítását. Húsz évig tartó felújítás után, 2003-ra nemcsak az épületet varázsolták újjá, de renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. Ekkor létesült kupolájában egy körkilátó, és ekkor kapott az épület új díszkivilágítást is. Az adventi időszakban az előtte fekvő téren több mint tíz éve tartanak karácsonyi vásárt, amely során esténként különleges fényfestményekbe öltöztetik a bazilika homlokzatát.
Mozaikképek, színes üvegablakok, időkapszulát rejtő csillár
De ha önök erre járnak, ne csak kívülről szemléljék a templomot! Lépjenek beljebb és figyeljék meg, hogy a bazilika mennyezetét és kupoláját freskók helyett milyen gyönyörű üvegablakok és mozaikok ékesítik. Ezek közül a nagyobbakat a velencei Szent Márk-székesegyházat is díszítő Salviati cégtől rendelték meg, a kisebbek pedig az Országház díszablakaiért is felelős Róth Miksa kezeinek munkáját dicsérik. A bazilika képzőművészeti alkotásokban is rendkívül gazdag: Feszty Árpád és Benczúr Gyula oltárképei mellett többek között Fadrusz János, Ferenczy Béni és Strobl Alajos életnagyságú szobrai díszítik a belső tereit.
Ha pedig a Mária kápolna előtt megállnak, nézzenek fel Páder Nándor műlakatos mester által készített csillárra is, amely 115 évig rejtett egy 1899-ből származó időkapszulát. A papírhengerbe zárt, kézzel írt üzenet a csillár néhány évvel ezelőtti restaurálása közben egy üreges angyalfigurából csúszott ki; a pár soros cédula a csillár készítőinek nevét tartalmazta.
A Szent Jobb őrzője
A templom 1897-től viseli az első magyar király, Szent István nevét, akit 1038-ban a székesfehérvári bazilikában temettek el. Az ezt követő trónviszályos időkben azonban a sírból kiemelték a mumifikálódott jobb kart, amelynek csodás erőt tulajdonítottak, és a bazilika kincstárába vitték. A legenda szerint innen tulajdonította el az ereklyét a kincstári őr, majd rejtette el bihari birtokán, és csak István király szentté avatását követően, 1084-ben találták meg nála. Sokáig Erdélyben, Dalmáciában és Bécsben őrizték a Szent Jobbot, a világháború idején nyugatra menekítették, végül 1950-ben a budapesti Szent István Bazilika plébániájára bízták. A kézereklyét a templom Nagyboldogasszony oltáránál állították ki, ahol egy üvegtárolóban, egy kettős ereklyetartó biztonságában őrzik.
A második világháború utáni első körmenetet a bazilikánál a nemzeti ereklyével Mindszenty József hercegprímás vezette, ennek állít emléket mellszobra a bejárattól jobbra. De az 1986-ban hazánkba látogató Kalkuttai Szent Teréz anya is járt a templomban, találkozott az összesereglett tömeggel és imádkozott a Szent Jobb előtt.
Misézett itt XI. Piusz pápa, akinek emléktáblája a Mária kápolna hátsó falán látható, és halála előtti este itt imádkozott gróf Teleki Pál miniszterelnök a II. világháború idején. Első magyarországi lelkipásztori látogatása alkalmával, 1991. augusztus 20-án a templom falai között találkozott a betegekkel Szent II. János Pál pápa, akinek szobra és ereklyéje az épület jobb oldali bejáratánál található. De járt itt a dalai láma is, aki a magyarországi vallási vezetőkkel találkozott ezen a helyen.
A bazilika viszontagságos körülmények közötti megépülése ellenére mára hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetességévé vált. A Szent István téren járva, érdemes betérni, megpihenni egy kicsit a padjai között, aztán felmenni a liftekkel is megközelíthető körkilátóba, és rácsodálkozni fővárosunk különlegesen szép panorámájára.
Tudta?
A Szent István Bazilika hazánk harmadik legnagyobb temploma, a 96,3 méteres magassága a Parlamentével azonos; jelenleg ennél magasabb épületet nem is lehet építeni Budapesten. A harangjai is méretesek, hazánk legnagyobb, 9250 kilogrammos Szent István-nagyharangját minden ünnepnapon megszólaltatják a templom jobb tornyában.
A HungaryCard felmutatóknak kedvezményt adunk. Részletekért kattintson!
