Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Székesegyház
A Dunakanyar fölé emelkedve, az esztergomi Várhegyen áll Európa egyik legnagyobb és legvastagabb falrendszerű bazilikája, amelyet a legtöbben csak Esztergomi Bazilikaként ismerünk. Az altemplom padlózatától a kupola tetején lévő kereszt csúcsáig mért távolsága 100 méter, amellyel hazánk legmagasabb épületének számít, ám ahhoz, hogy megértsük történelmi és egyházi jelentőségét, mind a négy szintjét érdemes bejárni.
Hét templom is épült a középkor óta a Várhegyen, amelyek közül kettő története kapcsolódik szorosabban a ma ismert bazilikához. Az egyik, a török hódoltság alatt romba dőlt Szent Adalbert-székesegyház, amelyet már az 1010-es évekből származó írott források is említenek, és amelynek helyéhez talán a legközelebb fekszik a mai bazilika épülete. A másik, a XVI. században épült Bakócz-kápolna, amely épségben átvészelte a török időket, majd a XIX. század elején 1600 darabra bontották szét, hogy beágyazhassák az akkor épülő bazilikába oldalkápolnaként. Ma ez a kápolna hazánk egyetlen, épségben megőrzött reneszánsz műemléke.
De nem csak ezért különleges az 1822-től közel ötven évig épített intézmény. Kevesen tudják, de az Esztergomi Bazilikában van például az ország legvastagabb falszerkezete. Ezért ha lemegyünk az óegyiptomi stílusban kialakított altemplomba, azt abban a tudatban tegyük, hogy a több száz sírfülkét 17 méter vastagságú falak ölelik körbe.
Ha pedig utunkat egy szinttel feljebb folytatjuk, a templomtéren már a világ legnagyobb (13,5 méter magas és 6,6 méter széles), egyetlen vászonra festett képét csodálhatjuk meg, amelyet Michelangelo Grigoletti készített Mária mennybevitele címmel a főoltárba.
A következő szinten a Főszékesegyházi Kincstárat találjuk, ahol az egykori liturgikus eszközök mellett többek között a koronázási szertartásokon használt eskükeresztet is őrzik. A Panorámateremben pedig – ahová a Kincstárból és a Kupolakilátóból is megérkezhetünk – megnézhetjük a bazilika építéstörténetéről szóló kiállítást, valamint egy új, digitális elemekben bővelkedő tárlatot a jelenleg zajló felújításról és a 176 éves időkapszuláról. Ha mindezek után már csak egy csésze feketére vágyunk, a dunai panorámát nyújtó kávézóban azt is elkortyolhatjuk.
Tudta?
A bazilika építésének utolsó fázisában, 1845. augusztus 19-én egy időkapszulát helyeztek el az épület legmagasabb pontjára. A légmentesen lezárt rézhengert 2021 tavaszán régészek emelték ki a csúcskeresztből, a tartalmát pedig ma már a látogatók is megnézhetik a Panorámateremben. 2021. október 7-én pedig egy új időkapszula került a keresztbe, melybe az eredeti 177 évvel ezelőtt elhelyezett kapszulában talált irat kézzel készült másolatán túl, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékérmeit és a koronavírus járványra emlékezve szájmaszkot is helyeztek.
