A Fatimai Szűzanya templom Budapest Soroksár-Újtelep központi lelki és közösségi tere, amely a településrész ezredforduló körüli gyors fejlődésével párhuzamosan épült meg. A dél-pesti külváros egyik legrégebbi fatimai zarándokhelyének története Novák József, a későbbi újtelepi lelkész fogadalmával kezdődött: az orosz fogságból hazatérve a Fatimai Szűzanya tiszteletének elterjesztését tűzte ki célul. Fatimából cédrusfa szobrokat is kért, amelyek az 1956-os forradalom leverését követően különös reményt jelentettek a hívek számára. Fatima üzenete azonban a kommunista hatalom szemében nem számított kedvezőnek, hiszen Oroszország megtéréséért hívott imára, és az egyház üldöztetéséről is szólt. Az egyre népszerűbbé váló zarándokhely köré Novák József 1958-ban kápolnát, majd templomot épített, ám a hatóságok rövid időn belül bezáratták az épületet, amelyet később lakóházzá alakítottak át.
A mai templom építése 2000 októberében indult Marosi Gábor tervei alapján. 2002-ben Paskai László bíboros szentelte fel a templomot. 2003-ban került a 41 méteres torony tetejére Meszlényi János, Munkácsy Mihály-díjas szobrász alkotása, a 6,5 méteres aranyozott Szűzanya-szobor, majd 2004-ben elkészült a kopjafás keresztút.
A templom legrégebbi és legismertebb eleme a főbejárat mellett álló, 1957-ben elhelyezett az a cédrusfa szoborcsoport, amely a nehéz politikai időkben is fontos zarándokhely volt, amint azt a körülötte elhelyezett számos hálatábla is tanúsítja.
A szentély mögötti falat 65 négyzetméteres secco díszíti, melynek középpontját a feltámadt Jézus alakja uralja; Őhozzá mennek a hívek, Ő fogadja őket templomába és Őhozzá akar Mária elvezetni minden embert. Két oldalán az Eucharisztiát és a keresztséget szimbolizáló ólomüveg ablakok helyezkednek el.
A templom tornya a hullámos tetőszerkezetből tör a magasba, és Máriát mutatja fel a világnak, mint a jövő emberét, a megváltott embert, aki igent mond Isten szavára, és ezzel az új világ megszületésének eszköze. A torony koronájában álló szobor Mária jelentőségét hangsúlyozza: a világ királynőjét ábrázolja, akinek Szent István az országot felajánlotta, így a magyar nép védelmezőjévé és közbenjárójává vált. A kék tetőhéjazat a Szűzanya palástjaként öleli körül a templomot. A viharos tengert is idéző hullámos tető az elmúlt ezer év történelmét és a gyorsan változó világot is jelképezi, míg a belőle magabiztosan az ég felé törő torony jelzi az irányt, a biztos pontot fejezi ki.
A szabályos nyolcszög alaprajz altemplom középpontja egybeesik a torony középpontjával. A 41 méteres torony az altemplom nyolc oszlopán áll, melyek szimbolikusan összekötik az Eget és a Földet, különleges hangulatot kölcsönözve a templomnak. A lejáratot az üvegszálakon beszűrődő fény világítja meg, különleges, csillagos égboltot idézve az altemplomban.
Tudta-e?
A templom körüli kopjafás keresztút hét fafaragó munkája, amely a magyarság királynője köré rendeződik, és a Kárpát-medence kopjafa motívumainak gazdagságát mutatja be.
