Belső-Ferencváros egyik jelképe az Ybl Miklós által tervezett gyönyörű neoromán stílusú templom, az Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom, ismertebb nevén Bakáts téri templom. Ferencváros katolikus hívei immár két évszázada találhatnak itt lelki otthonra.
Története ugyanis 1822-ig nyúlik vissza, ekkor kezdték meg szolgálatukat a ferencesek Fellner János fazekas adománytelkén, a mai Bakáts tér szélén felépült ideiglenes templomban. Az 1838. évi pesti árvíz okozta károk miatt a templomot bezárták. Majd az újjáépítést szervező templomépítő bizottság a tervezői pályázaton Steindl Imre neogót elképzelése helyett Ybl Miklós neoromán terveit választotta. Ybl akkoriban már a Magyar Királyság elismert építésze volt, aki később az Operaházat és a Szent István-bazilikát is építette, és ebben az időben a kerület közeli lakója is volt.
Az építkezés védnökéül Erzsébet királynét kérték fel, aki nagy összeggel és ajándékokkal támogatta az ügyet. Így az állam és a főváros anyagi támogatásával felépült templomot 1879. április 24-én szentelte fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére Simor János hercegprímás – címere az ő anyagi támogatásával épült főoltáron látható.
A felszentelést országos jelentőségű ünnepléssé szervezte a főváros. A királyi pár 25. házassági évfordulójának napjára időzítették, hogy kifejezzék Erzsébet királyné fontos szerepét az osztrák−magyar kiegyezés megbékélési folyamatában, továbbá hangsúlyt adtak az egyesített Budapest első korszerű temploma megépültének. A kor jeles művészei, mesterei által végig vitt munkálatok csodájára járt az ezüstlakodalmas királyi pár mellett Munkácsy Mihály és Liszt Ferenc is.
A világégések során károsodott templomot a közösség ugyan még saját erejéből állította helyre, a Rákosi-diktatúra azonban elfojtotta a plébánia jelentős civil és karitatív tevékenységét. 1956-ban a tér komoly harcok és kivégzések szomorú színhelye volt, egyben ideiglenes temető is. A rendszerváltás után azonban megújult a közösségi élet, amelynek ékes nyoma a felújított plébániaépület.
A neoromán stílusú épület az Ybl-életműben a fóti templom és Szent István-bazilika között található. A monumentális, bazilikális elemek adta puritán összképet ellenpontozza a szentély gazdag formavilága. A templom erénye a stílustisztaság révén átsugárzó harmónia és a részletgazdagság – a berendezést maga Ybl tervezte, a kivitelezés Thék Endre asztalos és Jungfer Gyula lakatosmester munkáját dicséri. A kor legjobbjai, Than Mór és Lotz Károly festették a falképeket. Szent Ferenc élettörténete mellett Magyarországon először találkozhatunk világi (nem szent) történelmi alakkal templomi falfestményen (Hunyadi János utolsó áldozása). A nemzeti tematikájú falkép- és egykori üvegablaksor a korszak kultúrpolitikai törekvésének kifejeződése.
A templom domborművei is figyelemre méltóak: a szószék négy evangélistáját és a főkapu fölötti Krisztus-domborművet a Bécsből Budapestre származott Fessler Leó, a főkapu angyalait és Szent Ferenc-szobrát pedig Szász Gyula alkotta.
A templomtérben lévő, zömében XX. századi képzőművészeti alkotások közül kiemelhető Ferenczy Béni 1950-es, bensőséges hangulatú Szent Antal-szobra az északi mellékhajóban.
Tudta-e?
Az épület alá altemplom is épült, amelyben már 1870-től tartottak a szentmiséket. Ez a 22 oszlopos katakomba a templom kereszthajója és szentélye alatt helyezkedik el. Jelenleg is különböző liturgikus és művészeti eseményeknek szolgál különleges helyszínül.
