Budapesti egyetemi templom
A pesti belváros forgatagában meghúzódó Kisboldogasszony-templom, közismertebb nevén Egyetemi templom a legértékesebb és legszebb, eredeti állapotban fennmaradt magyarországi barokk egyházi épületek egyike. Történelmi érdekessége, hogy az 1848–49-es szabadságharc idején egy alkalommal ebben a templomban ülésezett az Országgyűlés.
A templomot a török kiűzése után a pálos szerzetesek építtették, de csak rövid ideig használhatták. A pálos kötődés jelét elsősorban a főoltáron érdemes keresni, ahol a częstochowai Fekete Madonna ikon másolata is helyet kapott, amely a pálos rend egyik legszentebb kegyképe. A templommal szomszédos épülettömbben működik a Központi Papnevelő Intézet, amelynek második emeletén freskókkal és faragott bútorokkal díszített barokk könyvtárterem rejtőzik. A Pálos Könyvtár és az egyetemi templom mennyezeti freskóit is az a Johann Bergl művész készítette, aki a schönbrunni kastélyban és a melki apátság könyvtártermében is otthagyta kézjegyét.
Számos előkelő, magas rangú vendég járt már a templomban, 1751-ben még Mária Terézia is meglátogatta. Később az arisztokrácia körében vált kedvelt esküvői helyszínné, itt fogadtak örök hűséget a legelőkelőbb nemesi famíliák, köztük Nádasdy, Zichy, Esterházy, Festetics, Károlyi és az Andrássy család tagjai is.
Ha szívesen megismerné a templom és a rendház történetét, akkor lépjen beljebb, és engedje, hogy lenyűgözze a barokk pompa szobrokban, freskókban, aranyozott és faragott intarziákban gazdag harmóniája. A templom vezetett sétával is bejárható, amely során abba a kolostorkertbe is beléphet, ahol a belváros zaját kizáró, jól eső csend veszi körbe az embert.
Tudta?
A Magyar Rádióban felcsendülő déli harangszót hosszú évtizedeken át, 1928. április 1. és 2000. június 10. között ebből a templomból közvetítették.
