Menü

Ősidők legnemesebb fűszereit mártottuk csokoládéba

Hozzáadom az Útvonalamhoz

Ősidők legnemesebb fűszereit mártottuk csokoládéba!

Sáfrányos tojáslikőrös, rozmaringos pekándiós és tömjénes ganache krémes – csak néhány ízváltozat főegyházmegyénk saját tervezésű, kézműves gondossággal készített csokoládébonbonjai közül, amelyeket elegáns félgömbformába öntöttünk és díszdobozba csomagoltunk. Ízesítésükhöz az egyházi szertartásokon alkalmazott tömjént, hazánk prímásának kertjében is termesztett sáfrányt, és az örök szeretetet jelképező rozmaringot használtuk. 

Egy XVII. századi írásos emlékünk szerint az érseki konyhán már abban az időben is szívesen alkalmazták a rozmaringot és a sáfrányt ételek fűszerezésére. Egészen pontosan 1664-et írtunk, amikor kinyomtatták az akkori esztergomi érsek öccse, Lippay János Posoni Kert című munkáját, amely a legelső magyar nyelvű kertészeti szakkönyvünk. Háromkötetes művében a török hódításkor Esztergomból elmenekült érsekség pozsonyi kertjének növényeit, fűszereit és termesztésük gyakorlati tanácsait írta le saját tapasztalatai alapján.

rozmaringot Lippay nemcsak fűszerként, hanem házi orvosságként is emlegeti, amely borba áztatva fejfájás ellen, a szárított növény füstje náthára, vízben főzve pedig fáradtság és kimerültség ellen hatásos. A Földközi-tenger térségében az ókor óta őshonos fűszernövény a középkori kolostorkertekben hivatalos gyógynövényként szerepelt, a XVII. században pedig már Lippay is úgy írt róla, mint a magyar falvak kertjeiben is termesztett fűszerről. Illata hasonlít a nála jóval drágább tömjénéhez, ezért nevezték régen a rozmaringot a szegények tömjénfájának. A néphagyomány szerint a hűség és a szeretet jelképe, néhány helyen az esküvői asztalokat még ma is rozmaringágakkal díszítik.

Az ókortól ismert, a középkorban pedig a legfontosabb fűszerek között számon tartott sáfrány azonban még néhány évszázaddal ezelőtt is státuszszimbólum volt, az ára az aranyéval vetekedett. A növénynek ugyanis csak a bibéje használható fel, ez ad aromás ízt és aranysárga színt az ételeknek. A sáfrány ápolása, a bibék szedése, szárítása és megfelelő tárolása aprólékos, nagy odafigyelést igénylő munkát követelt. Ára miatt csak főúri terített asztalokon fordult elő, és főleg mártások, levesek vagy sütemények ízesítésére, színezésére szolgált. A dobostorta megalkotójaként is ismert Dobos C. József 1881-ben kiadott Magyar-franczia szakácskönyve szerint a Magyarországon termesztett sáfrány akkoriban a legjobb fajtákhoz tartozott.

Csokoládébonbonjaink harmadik különleges fűszere a tömjén, amely az Újszövetségi történetből mindenkinek ismerős lehet. Az újszülött Jézust meglátogató napkeleti bölcsek az arany mellett tömjént és mirhát visznek ajándékba, amelyek nemcsak áruk, de gyógyító hatásuk miatt is értékes javaknak számítottak. Az Arab-félszigeten és Északkelet-Afrikában őshonos tömjénfa kérgéről nyert gyantára például ősidők óta különböző betegségek természetes gyógyszereként tekintenek. A Magyar Katolikus Lexikon szerint pedig a tömjén átvitt értelemben a lelki vigaszt, a lélek betegségének gyógyszerét jelenti. Az egyházi szertartások során a tömjént elégetik, amely során kellemes illatú, dús füst száll fel, szimbolikus értelemben ez viszi az égbe az imádságot.

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye egyedi tervezésű, kézműves bonbonjai az alábbi ízekben kóstolhatók:

Sáfrányos gyömbéres bonbon
Sáfrányos tojáslikőrös bonbon
Sáfrányos kardamomos bonbon
Rozmaringos epres bonbon
Rozmaringos pekándiós bonbon
Tömjénes ganache krémes bonbon
Vörösboros, tömjénes ganache krémes bonbon
Vörösboros ganache krémes bonbon
Vörösborzselés, tömjénes ganache krémes kétrétegű vágott bonbon

A desszert csokoládék 4, 5 és 9 darabos kiszerelésben, elegáns díszdobozba csomagolva kaphatók az alábbi társintézményeinkben:

Prímás Pince

Hotel Adalbert

Rondella Kávézó

D50 Kulturális központ és hotel

Információk

A desszert különlegességek a Prímás PinceHotel AdalbertRondella KávézóD50 Kulturális központ és hotel társintézményeinkben kaphatók.


Ezek a látnivalók is érdekelhetik

Keresés